Betegek Kenete 2018/02/11

2018.02.12 09:50

TÖRTÉNETE

Régi zsidó hagyomány a haldoklótól elbúcsúzni, illetve viaskodását jelenléttel megkönnyíteni. Ilyenkor olajjal való megkenést alkalmaztak. Az Újszövetségben Márk leírja, hogy amikor a tizenkettő először kapott felhatalmazást a gyógyításra, ördögűzésre Jézustól, (Mk 6.7-13), akkor azt olajjal való megkenéssel végezték, noha Krisztus ezt nem kérte tőlük. A gyógyítás másik módja volt a szavakkal történő ráhatás. (MT 8-13; 9.6; Mk 9.25; 10.52). A Jakabnak tulajdonított levélben írtak szerint az egyház elöljáróit kell hívni a beteghez, hogy imádkozzanak felettük, és kenjék meg olajjal. A hitből származó ima megmenti, megszabadítja, és az Úr talpra állítja a beteget. Az apostoli korban a testi-lelki felépülést tekintették feladatuknak. A karoling korban a szentségi kenetet csak halálos betegnek adták fel. Így a hangsúly eltolódott a lélek túlvilági sorsára. A trentói zsinat és a II. vatikáni zsinat újra az eredeti elgondolást tartalmazza, mely a testi-lelki üdvösséget célozza.
Forrás: Wikipédia

Vissza

Elérhetőség

Mohácsi Római Katolikus Plébánia
7700 Mohács,
Szent Mihály tér 8.

69/322-866
30/602-77-20

Mohácsi Római Katolikus Plébánia © 2013-2017 Minden jog fenntartva.

Powered by Webnode